EGYIPTOMI MISZTÉRIUMOK – VÉGRE MEGJELENT MAGYARUL

2024.07.05

Aki nyitott szemmel és füllel éli az életét annak biztosan feltűnt már, hogy a hivatalosnak nevezett tudományt, jó néhány témában erősen korlátolják a túlértékelt dogmái. Általában minél korlátoltabb, egy tudósnak nevezett ember, annál jobban a dogmák védelmét, és vele a tudomány leszűkítését érzi feladatának, és nem az észérvek által a gondolkodás kiszélesítését.

Az egyik ilyen témakör amit a korlátoltság és a beszűkültség fojtogató levegője jár át, az Egyiptológia! Aminek szinte nincs olyan ága, ahol ne éreznénk szűknek az ókori Egyiptomiakra szabott elméleteket.

Vitatottak a fennmaradt írásos leletek, élen a királylisták időrendjével. Valami hihetetlen távol van egymástól a hivatalosan elfogadott, kronológia, a lejegyzett királylisták által megadott idő intervallumoktól!

Például a leghosszabb királylista, II. Rámeszész, a nagy 19. dinasztia fáraó uralkodása idején íródott. 

Ez a leginformatívabb és legpontosabb lista, és egészen Menes királyig nyúlik vissza. Nem csak a királyok nevét sorolja fel, mint a legtöbb más lista, de egyéb hasznos adatokat is tartalmaz, mint például:

Az egyes királyok uralkodásának időtartama években, bizonyos esetekben hónapokban és napokban.

Olyan királyok neveit jegyzi meg, amelyeket kihagytak más királylistákról.

A királyokat hely szerint, nem pedig időrend szerint csoportosítja

Még az egyiptomi hikszosz uralkodók nevét is felsorolja

Furcsa időszakba nyúlik vissza, amikor istenek és legendás királyok uralták Egyiptomot.

Mindezek az időszakok összesen több tízezer évet tesznek ki, a hivatalos Egyiptológia ugyanakkor maximum ötezer évet ad az Egyiptomi civilizáció létének, virágzásának.

De ez nem minden, hiszen ott még vannak a fennmaradt építmények, piramisok, vagy csak egyszerű leletek, amik szinte ahány kő, annyi, bizonyíték, hogy az Egyiptomiak sokkal értelmesebbek, felvilágosultabbak voltak mint amit a hivatalos tudomány hajlandó nekik tulajdonítani.

Ami itt a másik szűk keresztmetszet, az a lineáris fejlődéselmélet!

Amit például a Gízai piramisok, cáfolnak a legerősebben, hiszen hogy-hogynem, még a hivatalos kronológia szerint is majdnem négyezer ötszáz évig voltak a világ legmagasabb építményei! A nagy piramis 146 méteres magasságával 1889-ig, az Eiffel torony elkészültéig, a legmagasabb ember alkotta építmény volt. (Akkor ennyi ezer évig hol volt a fejlődés?)

A piramisok tömegéről jobb ha nem beszélünk, hiszen ha a Gízai piramis fennsíkot egy beruházásnak tekintjük, akkora piramisokhoz hozzájön magának a fennsík köveinek a tömege, hiszen semmi nem utal arra, hogy az alapot toldozgatták-foldozgatták, bővítették volna, így a mai napig a világ egyik legnagyobb tömeget megmozgató beruházását látjuk a Gízai fennsíkon! Ráadásul az atomkor emberét megszégyenítő precizitással tájolva, kivitelezve! (Csak zárójelben jegyzem meg, egyetlen mai cég sem vállal ilyen fokú pontosságot, ilyen hatalmas méreteknél.)

Mindezt a rézkorban, áram, gépek, tájolók, nélkül úgy, hogy a hivatalos Egyiptológusok szerint, még egy rendes vaskalapácsuk, vésőjük se volt, mégis sokszor több tonnás gránit köveket munkáltak meg.

És végül, de nem utolsósorban, itt van az Egyiptomi világkép! 

Ami csak mára került részletesebben az emberek elé, és amin szintén érződik, hogy magasan a fölött a vonal fölött volt az Egyiptomiak értelmi szintje, mint ahová a mai anyagelvű tudomány sorolni szeretné őket.

Erről jelent meg nem olyan régen magyarul egy hiánypótló alkotás! 

"lamblikhosz Egyiptomi misztériumok" című könyve, ami az ókori Egyiptom misztikus vallási és spirituális gyakorlatait foglalja össze.

A könyv általános áttekintést ad az egyiptomi vallásról a különféle istenségeiről, valamint beavat minket a teurgia (istenidézés) misztériumába, amely az istenekkel való kommunikációhoz ad hathatós segítséget.

Tartalmazza továbbá a teurgiában használt különféle rituáléknak és gyakorlatoknak részletesebb leírását, beleértve a szimbólumok, varázslatok és más mágikus technikák használatát.

Iamblikhosz a könyvben végig hangsúlyozza a spirituális megtisztulás és az erények művelésének fontosságát, amely a sikeres teurgiai gyakorlat előfeltétele. Hangsúlyozza továbbá az istenek és tulajdonságaik mély megértésének szükségességét, valamint a megfelelő rituális formák és technikák alkalmazását.

A Kötet csak 1911-ben jelen meg, és az alapja egy ókori Görög bölcs, és egy Egyiptomi beavatott pap levelezése, amiben két a mai ebereket megszégyenítő világító intelligenciával rendelkező ember gondolkodásmódját, világlátását ismerhetjük meg, a vallási téma ellenére, mellőzve minden áporodott, beszűkült dogmatikus látásmódot. Hiszen a vallás tanait nem arra használják, hogy vele korlátozzák le azt hogy amit gondolhatnunk a világról, hanem arra, hogy rávilágítsanak a dolgok működése mögötti törvényszerűségekre.

Ez a történet is bizonyítja, hogy a csillogó elméket, soha nem közötte gúzsba a kor szelleme, hiszen mai szemmel is annyira éles, friss és pezsgő mind a két fél világlátása, hogy csak az rosszalhatatja hogy megosztják amit gondolnak a világról, aki vagy nem érti miről beszélnek, vagy irigy rájuk...

További információ könyvrendelés: https://www.magyarmenedek.com/products/18956/Egyiptomi_miszteriumok_-_Iamblikhosz.htm