GÉCZY GÁBOR - A NÉPI GYÓGYÍTÁSRÓL
"Ha közelít a sötétség, jön a tél, a teremtés összegyűjti az élet továbbviteléhez szükséges legfontosabb anyagokat, tudást, energiát, és magokat alkot. Ezek a magok hosszú ideig – néha évezredeken keresztül – őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag."
(Géczy Gábor)
Géczy Gábor 1963. február 6-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren. Középiskolai tanulmányait az Eötvös József Gimnáziumban végezte, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerezett diplomát 1989-ben. Az egyetem alatt és után a debreceni Atommagkutató Intézet Radon Csoportjával geofizikai radioaktivitási vizsgálatokat folytatott. Kutatásainak eredményei számos hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg. 1990-ben akadémiai doktori ösztöndíjat nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszékére, ahol többek közt a természetben előforduló alakzatokat (fraktálokat) vizsgálta. Halála előtt az ELTE Természetföldrajz Tanszékének külső oktatójaként dolgozott.
Legismertebb életműve a magyar nép természeti hagyományainak, kultúrájának és gyógyászati megoldásainak újrafelfedezése és népszerűsítése volt:
A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés elnevezést rövidíti, de ahogy Géczy Gábor fogalmazott,benne van a névben az a stratégia, amit a természet használ a túléléshez.
Géczy Gábor itthon és világszerte tartott előadásokat, munkásságának egyik gyümölcse a Pest megyei Monor és Gomba között általa alapított Magfalva, ahol a gyakorlatban is bebizonyította, hogy lehetséges természetközeli, emberi életet élni.
A felvétel 2017 február 25-n a Csíkszentmihályi gyógyító napokon készült: