GONDOLATOK A „SZABADSÁG” MIBENLÉTÉRŐL…
Ebben az írásban azt szeretnénk kifejteni, hogy a "szabadság" fogalomnak mik azok a jellemzői, amik függetlenek a szemlélő személyétől, állapotától és szerintünk minden esetben igazak.
A "szabadság" szó hallatán valószínűleg a legtöbb ember arra gondol, hogy ez a szó azt jelenti, hogy mit tehetünk meg és mit nem. Ez az értelmezés a "szabadság" fogalmát csupán cselekvési lehetőségekre szűkíti le, azonban -a szerves társadalom világkép talaján állva- sokkal többet jelent ennél!
Azt állítjuk, hogy a "szabadság" egy érzés, ami nem feltétlenül függ attól, hogy mit tehetünk meg és mit nem.
A liberális világképben a "szabadság" fogalmát úgy értelmezik, hogy gyakorlatilag nincsenek korlátok, a létezése okán bárki azt csinálhat, amit akar. Ez a világkép a liberális demokráciák politikai- és gazdasági rendszerében is tetten érhető, és pont a struktúrák ilyen szellemben történő működtetése az, ami miatt mára már szinte élhetetlen világot teremtettünk magunk köré…
A magyar nyelv eleve utal arra, hogy a "szabadság" nem korlátlan, hanem bizonyos keretek között jöhet csak létre. A szó gyöke (SZA) mind olyan szavak kezdetén bukkan fel, amik valamilyen módon arra utalnak, hogy részekről, darabokról van szó: SZA-kasz, SZA-bó, SZA-kít, SZA-bály(oz), SZA-k(munkás), stb. Ez azt sugallja, hogy a SZA-badság is mindig csak a létezés bizonyos aspektusaiban értelmezhető.
Járjuk körbe azt, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy a "szabadság" érzése előjöjjön!
Most se felejtsük el azt, hogy a Világmindenségben minden dolog, jelenség rétegzett felépítésű, ezért élethelyzetenként, de főleg a különböző tudatossági szintekhez illeszkedően mindenki más-más módon és más-más szinten érezheti a "szabadság" érzetét! Mi azt a közös, végső pontot keressük most, ami szerintünk minden esetben igaz.
Azt állítjuk, hogy a "szabadság" érzete csak egyensúlyi állapotban élhető meg!
A szabadság érzéséhez szükséges egyensúlyi állapot élethelyzettől, lelkiállapottól és az adott személy tudatossági szintjétől függ, ám a legalapvetőbb feltétele a szükségletek/igények és a lehetőségek egyensúlyba kerülése. Ha nincs meg ez az egyensúly, akkor a fellépő hiányérzet alapvetően kiszolgáltatottságot sugall, és ez pont ellentétes a szabadság érzésével! A hiányérzet, vagy a kiszolgáltatottság érzése olyan kényszercselekvésekre késztet, amiket alapvetően nem akartunk megtenni. A kényszercselekvések lehetetlenné teszik a szabadság érzetét!
A szükségletek/igények azonban nemcsak fizikai jellegű, hanem lelki- és szellemi természetű dolgokat is magukba foglalnak, hiszen az ember maga is fizikai-, lelki- és szellemi területeken alkot, ezért mindhárom cselekvési területen szükség van a "kiáramló" energiák visszapótlására ahhoz, hogy ezeken a területeken beállhasson az egyensúly, vagy legalább az ahhoz nagyon közeli állapot.
Mivel a Világmindenségben minden dolog és jelenség ugyanazon az elven működik, a fentieknek igaznak kell lenniük a társadalom működésében is.
Egy ország és az azt működtető társadalom csak akkor érezheti magát szabadnak, ha minden egyensúlyban van!
Egy ilyen általános, nemzetszintű egyensúly létrejöttéhez elkerülhetetlen megszervezni a teljes körű önellátást, és ezt alulról építkezve kell elkezdeni.
Minden gazdasági cselekménynek a társadalmat alkotó emberek létszükségleteinek és az azon felüli igényeinek a kielégítésére kell irányulnia!
Minden település lakóinak a szükségleteit alapvetően a település adottságaiból kell kielégíteni, és ebből a célból össze kell hangolni az ország minden településének az önellátó rendszerét a nemzeti egyensúly létrejötte céljából!
A hitel kényszercselekvésekre késztet, ezért a fejlődést minden szinten önerőből kell elérni.
Idegen érdekek nem érvényesülhetnek egyetlen nemzetállam felségterületén sem, mert azok is kényszercselekvésekre késztetnek.
Csak az az állam képes biztosítani a társadalma minden tagja számára a szabadság tartós érzetét, amelyik kifejezetten ebből a célból szervezi meg a működését: mindig mindenben az egyensúly megteremtésére töretkszik!
Az egyensúlyra törekvő állam működtethető a leggazdaságosabban, mert a magukat szabadnak érző emberek sokkal egészségesebbek, és a teljeskörű önellátás megszervezése miatt az emberek munkájával előállított értéktöbblet nem idegen érdekeket szolgál, az országban marad.
Az így működő társadalom a szerves társadalom. A honlapunkon minden írás abban igyekszik segíteni, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, és arról, hogy ez milyen előnyökkel járhat minden benne élő embernek.
A szerves társadalomról egy előadást is megtekinthet itt: https://szervestarsadalom.info/videotar/magyarnak_lenni_szerves_tarsadalom_magyarorszaga-52
Tatabánya, 2024. május 22.
Pataki Antal
további információ: forrás: