INDIA BÖLCSESSÉGE - ASÓKA KIRÁLY RENDELETEI

 Asóka, India egyik legnagyobb uralkodója (i.e kb. 274-232), a Maurya dinasztia alapítójának, Chandragupta Mauryának az unokája volt. A Chandragupta birodalom alapításának ideje (ie.322) közel egybeesik Nagy Sándor halálának időpontjával (i.e. 323). A történelmi följegyzések szegényessége miatt nehéz fölidézni az indiai történelem legkiemelkedőbb alakjainak a pályafutását és személyiségét. 

 Asóka azonban ránk hagyta följegyzéseit, amelyekről azt remélte, hogy örökké fenn fognak maradni. Ezek kőbe vésett szövegek, amelyeket nem önmagának állított, nem a hőstetteiről szóló emlékművek, hanem a tapasztalatairól közhírré tett erkölcsi törvények és a meditációról szóló beszámolók. Ezekből származtak a magyarázatok és az utasítások. Ő a föliratokat olykor erkölcsi szövegként (Dharma-lipi), máskor erkölcsi nyilatkozatként (Dharma-sravana) említi és kifejezi azon reményét, hogy azok fenn fognak maradni, hogy sugallatot és segítséget nyújtsanak utódainak és az embereknek. 

 Asóka története arra is jó példa, hogy van olyan is amikor egy uralkodó, képes felnőni a feladathoz! Hiszen egy hosszú és véres háború végén lett India egyik legnagyobb uralkodója, birodalma a mostani Afganisztántól egészen a Bengáli-öbölig terjedt, ebbe beletartozott a mai India legnagyobb része is. Támogatása által a buddhizmus e hatalmas birodalom államvallása lett.

 Lelki fejlődésének mérföldköve, amikor nyilatkozatot ad ki amiben megbánja, hogy  a háború vérzivatarában saját kezével ölt meg több mint ezer áldozatot, majd templomot építtetett a csatatéren, hogy megbékítse a halott katonák lelkét, beleértve az ellenség katonáit is.

 Rendeletei azzal szembesítik a mai emberiséget, hogy egy társadalom fejlettségét, azért elég nagyban meghatározza az uralkodó réteg lelki fejlettsége, de itt a helyes szó inkább a lelki nagysága.

Az első Szikla-rendeleta Dharma tárgyáról és elsajátításáról:

Az elmúlt időben sok évszázadon át terjedt az állatok lemészárlása, az élőlényekkel szembeni kegyetlenség, az udvariatlanság a rokonokkal szemben, tiszteletlenség a papok és aszkéták iránt.

Azonban most, Priyadarsi Királynak a Dharmában szerzett gyakorlata miatt a harci dobok hangja átváltozott a Dharma hívásává [a háborús hívás helyett], megidézve az embereket az istenek versenyszekereinek, az elefántoknak, a tűzijátéknak és más isteni látványoknak a bemutatására.

Priyadarsi Király egyre jobban elsajátította a Dharmát, túlhaladva mindazt ami az évszázadok alatt létezett, tartózkodik az állatok megölésétől és az élőkkel szembeni kegyetlenségtől, jóindulatú az emberi és családi viszonyokban, tiszteli a papokat és az aszkétákat, engedelmességet tanúsít az anya, az apa és az idősebbek iránt...

A Dharma tanítása a legjobb cselekedet. A Dharma gyakorlása lehetetlen egy erkölcstelen ember számára. Ezen gyakorlás növelése, még a csökkentésének a megakadályozása is dicséretes dolog.

Ez a rendelet azzal a céllal vésetett be, hogy leszármazottaim kapjanak sugallatot arra, miként tevékenykedjenek a Dharma terjedése érdekében és hogy megakadályozzák annak a hanyatlását. Priyadarsi Király 12 évvel a megkoronázása után rendelte el ennek a bevésését.

Priyadarsi Király így szól:

Az emberek Dharmában való előrehaladása kétféle módon érhető el, erkölcsi előírásokkal és meditációval. A kettő közül az erkölcsi előírásoknak csekély a következménye, de a meditációnak nagy a fontossága. Az általam kihirdetett erkölcsi előírások magukban foglalnak olyan szabályokat, amelyek egyes állatokat sérthetetlenné tesznek, és sok egyebet. Azonban az élőlények károsításától vagy elpusztításától való tartózkodás ügyében az emberek a Dharmában való legnagyobb előrehaladást a meditáció révén tehetik.

2. mint felismerés, erény és szolgálat

II. oszlop-rendelet

Priyadarsi Király így szól:

A Dharma jó. De mit tartalmaz a Dharma? Tartalmaz néhány bűnt és sok jó cselekedetet, kedvességet, nagylelkűséget, őszinteséget és tisztaságot.

Az embereknek még a különféle módokon való látás [spirituális fölismerés] ajándékát is megadtam. Elrendeltem sok kedves dolgot, beleértve az élet megadását az élőlények számára, a kétlábúaknak, a négylábúaknak, a madaraknak és a vízi állatoknak is. Sok egyéb jó cselekedetet is véghezvittem.

Nehéz elérni a boldogságot, akár ezen a világon akár a következőben, kivéve ha nagy a szeretetünk a Dharma iránt, nagyfokú az önvizsgálatunk, nagyfokú az engedelmességünk, nagy a félelmünk [a bűntől] és nagy a lelkesedésünk. Mégis a tanításom eredményeképpen a Dharma iránti tisztelet és a Dharma szeretete napról-napra növekszik és továbbra is növekedni fog.

Minden -- magas, alacsony vagy közepes rangú tisztségviselőm -- az előírásaim szabályait követve cselekedszik; példájuk és befolyásuk révén képesek visszahívni az állhatatlan embereket a kötelességükhöz. A határterületek tisztviselői hasonló módon juttatják érvényre a parancsaimat. Erre szolgálnak a szabályaik: a Dharma szellemében kormányozni, a Dharma szellemében szolgáltatni igazságot, a Dharma szellemében elősegíteni az emberek boldogságát és a Dharma szellemében megvédeni őket.

3. mint tisztelet és igazság

II. Brahmagiri szikla-rendelet

Priyadarsi Király így szól:

Mindenki engedelmeskedjék az apjának és az anyjának. Mindenki tisztelje az élet legfőbb értékét és szentségét. Mindenki igazat szóljon. Mindenki gyakorolja a Dharma ezen erényeit.

Ugyanígy a tanítványok tiszteljék a tanítóikat és a családokban mindenki illő udvariassággal viselkedjék a rokonaival szemben. Ez a Dharma hagyományos szabálya és ez elősegíti a hosszú életet. A férfiak is ennek megfelelően cselekedjenek.

VI. A Dharma alkalmazása

A. Általános megnyilatkozások

1. Az egyén bűnei és szenvedélyei ellen

III. oszlop-rendelet

Priyadarsi Király így szól:

Az ember csak az értékes tetteiről vesz tudomást, magában így gondolkozva: "Ez jó cselekedet volt, amit tettem." Nem vesz tudomást a bűneiről, nem így gondolkozik: "Ez rossz cselekedet volt, amit tettem; ezt nevezik bűnnek." Nehéz az ilyen önvizsgálat és felismerés.

Mindemellett az ember azt kell, hogy mondja önmagának: "A kegyetlenség, a zsarnokoskodás, a harag, az önteltség, a féltékenység vezet a bűnhöz; nem hagyhatom, hogy ezek a szenvedélyek tönkretegyenek." Világosan meg kell különböztetni a cselekedeteket, mondván: "Ez a cselekedet a javamra irányul ezen a világon és az a másik a javamra lesz a majdani világban"

X. szikla-rendelet (folytatva a IV.2.-ben lévő részt)

Bármilyen erőfeszítést is tesz Priyadarsi Király, az a jövő élet kedvéért van és azzal a céllal, hogy az emberek megszabaduljanak a rabságukból. Mert a bűn az rabság.

Gazdag és szegény egyaránt nehezen fog így cselekedni, hacsak nem tesznek nagy erőfeszítést és meg nem tagadják összes többi céljukat. A gazdag számára sokkal nehezebb ezt megtenni, mint a szegénynek.

Priyadarsi Király azt akarja, hogy a birodalmában az összes vallás hívei mindenütt élhessenek.

Mivel mindannyian törekednek az érzékek feletti uralomra és a tudat tisztaságára. Azonban az emberek hajlamai és szenvedélyei különböznek és lehetséges, hogy kötelességeiket teljes egészében, vagy csak részben végzik el.

Még ha valaki képtelen is bőkezű ajándékot adni, uralkodni érzékei és a tudatának tisztasága felett, a hála és az állhatatos odaadás ajánlatos és lényeges...

Priyadarsi Király azt kívánja, hogy bármilyen valláshoz tartozó emberek ismerjék meg a többiek tanait és sajátítsák el az igazi tanításokat. Azoknak, akik egy adott felekezethez tartoznak, azt kell mondani, hogy Priyadarsi Király egyik vallás híveinél sem értékeli annyira az ajándékokat és tiszteletet, mint a vallás lényeges minőségeinek a növekedését.

Priyadarsi király így szól:

Akármilyen jó tetteket cselekedtem, az emberek utánozták és mintaként követték. Így cselekedve előrehaladást értek el és további haladást fognak elérni a szülők és tanítók iránti engedelmességben, az idősebbek tiszteletében, a papok és aszkéták, a szegények és ínségesek, sőt a rabszolgák és szolgálók felé gyakorolt szívességben...

Ez a Dharmán alapuló rendelet azzal a céllal vésetett be, hogy az fennmaradhasson és kövessék, ameddig a fiaim és dédunokáim [uralkodni fognak], ameddig a nap és a hold [sütni fog]. Annak, aki ragaszkodik hozzá, az ezen a világon és a másikon eléri a boldogságát...

A Dharmán alapuló ezen rendeletre vonatkozólag Priyadarsi Király így szól:

Ez az erkölcsről szóló rendelkezés vésettessék be mindenütt, ahol oszlopok vagy kőlapok vannak, hogy mindörökre fennmaradjanak...