ÚJRA ÁT KELL ÍRNI AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉT A NEMRÉG PUBLIKÁLT 27 EZER ÉVES PIRAMIS MIATT?
Ma még hivatolsan, a legrégibb ismert piramis Egyiptomban, a szakkarai nekropoliszban található. Ez Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, ami az egyiptológusok szerint 4700 évvel ezelőtt épült, és 62,5 méteres magasságával korának legmagasabb épülete volt. Jónéhány régész szerint ez a piramis is jóval régebben épült, de ha tárgyilagosan nézzük, akkor az emberiség az egyiptomi piramisok megépítése után így is jóideig, sokak szerint legalább háromezer évig, csak visszafelé fejlődött...
Ugyanakkor a legelső kőfallal körülvett város, Jerikó falait legalább 10 ezer éve húzták fel, a legősibb ember alkotta, komplex építmény pedig a mai Törökországban található Göbekli Tepe, amely több mint 11 500 évvel ezelőtt épülhetett, és 1990-es évekbeli feltárásával egymagában átírta a korai civilizációk kialakulásáról alkotott képünket.
Azt, hogy ennél régebbi építményekre bukkanjanak a szakemberek, számos tényező hátráltatja. Amellett, hogy az esetleges korai vályog- és faszerkezetek az idők során jó eséllyel lebomlottak, a természeti erők (erózió, üledékképződés) pedig sok helyen átrendezték a terepet. A vaskalapos régészek szerint, aműgy sincs túl sok okunk feltételezni, hogy az újkőkorszak előtt élt emberek ismerték volna a komplex struktúrák építésének csínját-bínját, sőt azt állítják igényük sem volt rá, hiszen az ő tudásuk szerint, ebben az időszakban, az időszámításunk előtti 12. évezredben alakult ki a mezőgazdálkodás, ami letelepedésre késztette a korábban nomád életmódot folytató, vadászó-gyűjtögető őseinket.
Ezért is volt olyan meglepő, amikor október 20-án átment a szakmai lektoráláson, és megjelenhetett az Archaeological Prospection folyóiratban az a tanulmány, amely szerint az indonéziai Jáva szigetén található Gunung Padang lelőhely valójában egy ősi, akár 27 ezer éves piramist rejt.
A Gunung Padang mint ősi piramis rekonstrukciója az Ancient Apocalypse című Netflix-sorozat első részében
A szenzációs felfedezésre azonnal felkapta a fejét a szakma, és a tanulmány kritikusai is, akiknek a legfőbb szakmai érve az, hogy nem tettszik nekik hogy a kutatások egyik fő propagálója maga Indonézia elnöke volt, aki leginkább nemzetépítési és turisztikai lehetőségeket lát a projektben.
Ugyanakkor a Gunung Padang integrált felméréseit 3 éven keresztül, 2011 novemberétől 2014 októberéig végezték (Natawidjaja, 2015 , 2016 , 2017 ). Ezek a felmérések részletes táj- és felszíntérképezés, magfúrások, árokásás és integrált geofizikai technikák kombinációját foglalták magukban, beleértve a kétdimenziós (2D) és háromdimenziós (3D) elektromos ellenállás-tomográfiát (ERT), a talajradart (GPR) és a szeizmikus vizsgálatot. tomográfia (ST). A többféle módszer alkalmazása lehetővé tette a felszín alatti struktúrák keresztellenőrzését és továbbfejlesztett értelmezését.
A regionális domborzat elemzéséhez IFSAR-5m digitális felszíni modellt (DSM) és digitális terepmodellt (DTM) használtunk. Ezek az adatok nagy felbontású tájábrázolást nyújtottak, lehetővé téve a helyi jellemzők azonosítását, beleértve a kitett megalitikus köveket és a meglévő infrastruktúrát. Ezen jellemzők pontosabb feltérképezése érdekében geodéziai felmérést végeztünk mérőállomások segítségével ( 1b. ábra ). Ezenkívül egy kis drónt alkalmaztunk 3D légi felmérések elvégzésére ( 1d. ábra , SA.2–6. ábra ). A drónnal rögzített képeket egy nagy felbontású Digital Elevation Model (DEM), egy földrajzilag hivatkozott mozaik ortofotó és egy 3D kép elkészítéséhez használták a Gunung Padang halomról.
Mindezek fényében úgy tűnik újra át kell írni az emberiség történetét a nemrég publikált 27 ezer éves piramis miatt...
Forrás: