VAJON MIÉRT ORSEOLO PÉTER LETT SZENT ISTVÁN UTÁN A MAGYAR KIRÁLY?
1038. augusztus 15-én hunyt el Szent István király (ur. 1000-1038), aki a krónikák szerint egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.
Utóda Péter, a velencei dózse és István egy húgának a fia volt, hosszú ideje a magyar királyi udvarban nevelkedett. A fentmaradt feljegyzések szerint, István halála után az új király elődje utasításai szerint kormányzott, így például bevételei jelentős részét a keresztény hit pozícióinak megszilárdítására, új egyházak alapítására fordította.
A külpolitikában a Német-Római Birodalommal szembeni szuverenitás megőrzésére törekedett, és ezzel összefüggésben hadat viselt I. Bretiszláv cseh fejedelem oldalán, illetve támogatta a lengyel önállósodási törekvéseket, ezzel egy időben azonban maga ellen hangolta a magyar előkelőket.
Péter túlságosan türelmetlennek bizonyult, igyekezett korlátlanul érvényesíteni akaratát: mellőzte a királyi tanácsot és Aba Sámuel nádort, több püspököt is leváltott, illetve Gizella királynéval is szembefordult, aki 1041 táján a félreállított magyar főurakkal együtt követelte a német és olasz kegyencek befolyásának visszaszorítását.
A Képes krónika így ír:
Miután Pétert királlyá tették, a királyi felség kegyes hajlandóságát mindenestül elvetette, és német dühösséggel kegyetlenkedett: Magyarország nemeseit megvetette, gőgös szemmel és telhetetlen szívvel falta a föld javát, vadállati módon ordító németjeivel és fecske módjára fecsegő olaszaival. Az erősségeket, őrhelyeket és várakat németek és olaszok őrizetére bízta.
Az indulatok 1041-ben, a király Budo nevű kegyencének meggyilkolásával érték el a tetőpontot, aminek eredményeként. Szent István örököse elmenekült Magyarországról.
Tehát három évvel Szent István halála után, az általa választott örököse, menekülni kénytelen!
Péter III. Henrik német-római császárnál keresett menedéket, a magyarok pedig Aba Sámuelt emelték trónra. Idővel azonban egyre többen váltak elégedetlenné Aba uralkodásával, kormányzásával, egyre több főúrban merült fel Péter visszahívásának a gondolata. A magyar követség buzdítása nyomán III. Henrik 1044-ben újra hadat üzent Aba Sámuelnek, és a július 7-i ménfői csatában döntő vereséget mért a királyra, akit híveinek többsége már az ütközet előtt elhagyott.
A császárnak adta Magyarországot
A csatából menekülő Abát meggyilkolták, Orseolo Péter visszakapta trónját, Magyarország várható sorsáról pedig rengeteget elárult, hogy Henrik egészen Fehérvárig kísérte védencét. Bár a császár ezúttal még nem követelt hűbéri esküt Pétertől, a segítségért igen magas árat szabott: a király hamarosan bevezette a német jogot országában, 1045 elején pedig – vélhetően a burjánzó összeesküvések miatti félelmében – pünkösd ünnepére ismét Magyarországra hívta III. Henriket.
A német-római uralkodó 1045. május 26-án meg is jelent Fehérváron, ahol Orseolo Péter a III. Ottó által adományozott lándzsa képében hűbérül ajánlotta fel számára Magyarországot, és átadta neki az eredeti koronázási ékszereket, melyeket a császár Rómába küldött.
Tehát hét évvel Szent István halála után, az általa választott örököse, a német-római uralkodó hűbérébe juttatta az országot.
Péter ezen lépése természetesen olaj volt a tűzre, az elégedetlenkedők pedig ekkor már nem pusztán új királyt akartak, hanem a régi pogány szokások visszaállítását követelték, és ebben Vazul egykor száműzött fiainak, Andrásnak, Leventének és Bélának a segítségére számítottak. Péter 1045-ben sikeresen felszámolta az első ilyen összeesküvést, Csanádon – valószínűleg Szent Gellért vezetésével – azonban újabb konspiráció kezdődött, melynek résztvevői Magyarországra hívták a Vazul-fiakat.
Péter I. András király fogságába került, aki megvakíttatta és Fehérvárra hurcoltatta őt. Egyesek szerint Péter néhány napon belül bele is halt sebeibe, más források viszont azt állítják, hogy később visszanyerte szabadságát, és 1059-ben fejezte be életét.
A címben feltett kérdésre a válasz, pedig az hogy azért lett Péter a István után a következő király, mert Szent Imre herceg 1031-ben bekövetkezett halála után, István Orseolo Pétert tette meg utódjául...
AMI SZEMBETÚNŐ, HOGY ISTVÁN HALÁLA UTÁN HÁROM ÉVVEL ELŰZIK, DE VISSZATÉR, HOGY A NAGY URALKODÓ HALÁLÁNAK HETEDIK ÉVÉBEN NÉMET-RÓMAI HŰVÉRBE ADJA AZ ORSZÁGOT...
SZENT ISTVÁN HALÁLA UTÁN, CSAK HÁROM ÉS A HÉT ÉV TELIK EL, ÉS OLYAN MÉLYRE SÜLLYED AZ ORSZÁG, AHOL MA IS VAN.
LÉNYEGI KÜLÖNBSÉG, HOGY AKKOR MÉG ÉLT AZ A HŐSIESSÉG ÉS ERŐ, AMI VISSZAHOZTA A HAJDANI IDŐK FÉNYÉT NÉHÁNY ÉVSZÁZADRA.
ISTVÁN A FELJEGYZÉSEK SZERINT SZENT ÉS NAGY KIRÁLY VOLT. DE AZ A BIZONYOS HARMADIK ÉS HETEDIK ÉV A HALÁLA UTÁN A LEGFŐBB BIZONYÍTÉK, HOGY AZ ÚT AMIN ELINDULT, NEM ODA VEZETETT AHOVÁ MENNI SZERETETT VOLNA...